"Pusk�s Ferenc a futballt�rt�nelem egyik legnagyobb egy�nis�ge, v�rbeli vil�gklasszis." - �gy �rt a FIFA Magazine abban a kiadv�nyban, amely a labdar�g�s m�ltj�nak legnagyobb alakjait �r�k�ti meg (A 84-szeres magyar v�logatott Pel�, Piola, Planicka �s Patini t�rsas�g�ban kapott helyet.)

Pusk�s Ferenc, a kiv�teles l�v�k�szs�g� ball�bas futballista 1927. �prilis 2-�n sz�letett Kispesten, ahol 1942-t�l a Kispesti Ac-ben futballozott, ahonnan 1949-ben ker�lt �t az akkori Budapesti Honv�dhez. Legnagyobb sikereit v�logatottk�nt �rte el, csat�rk�nt meghat�roz� egy�nis�ge volt az �tvenes �vek legend�s aranycsapat�nak.

Pusk�s 1945. augusztus 20-�n az Ausztria elleni 5-2-es magyar gy�zelmet hoz� tal�lkoz�n mutatkozott be a v�logatottban. A nemzeti tizenegyben, 1956. okt�ber 14-�n (2-0) szint�n az osztr�kok ellen tal�lkoz�n h�zta mag�ra utolj�ra a magyar c�meres mezt, amikor ak�rcsak az els� tal�lkoz�n szint�n szerzett egy g�lt. Az Aranycsapat tagjak�nt �rte el legnagyobb sikereit, 1952-ben vezet�s�vel nyert olimpiai bajnoki c�met a magyar v�logatottunk a helsinki �tkarik�s j�t�kokon.

R�szt vett az 1954-es sv�jci vil�gbajnoks�gon is, ahol az akkor leges�lyesebbnek tartott magyar v�logatott d�nt�t j�tszott a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�ggal. A v�rakoz�s ellen�re a Bernben rendezett tal�lkoz�n csapatunk 3-2 ar�nyban kikapott a n�metekt�l. Nyolcvann�gyszeres v�logatotts�ga alatt 83 g�lt szerzett magyar sz�nekben. Rendk�v�l technik�s, egyed�l�ll� cselez� k�szs�ggel rendelkez� j�t�kos volt. Az elm�lt �vsz�zad m�rk�z�s�n, az Anglia elleni 6-3-as �sszecsap�son legend�ss� v�lt visszah�z�s csele ut�n l�tt g�lja szinte valamennyi, a futballr�l sz�l� dokumentumfilmben l�that�.

1956-ban, forradalom idej�n �ppen k�lf�ld�n turn�z� Honv�d sz�mos j�t�kosa nem t�rt haza. Ekkor Pusk�s �j, a vil�g sz�m�ra m�g l�tv�nyosabb karrierje vette kezdet�t. Rendk�v�l technik�s, egyed�l�ll� cselez� k�szs�ggel rendelkez� j�t�kos volt. Az elm�lt �vsz�zad m�rk�z�s�n, az Anglia elleni 6-3-as �sszecsap�son legend�ss� v�lt visszah�z�s csele ut�n l�tt g�lja szinte valamennyi, a futballr�l sz�l� dokumentumfilmben l�that�.

1957-ben ugyan el�szerz�d�st k�t�tt a Wiener Sportclubbal, de v�g�l a Real Madrid aj�nlat�t fogadta el. Spanyolorsz�gban telepedett le, ahol n�gyszer a nemzeti egy�ttesben is p�ly�ra l�pett. 1958 �s 1967 k�z�tt a Real Madrid j�t�kosa volt, ahol tov�bb halmozta sikereit. A Real Madriddal 3-szor volt BEK-gy�ztes. Az 1960-as d�nt�n, a 7-3-as spanyol gy�zelemmel z�rul� tal�lkoz�n p�ld�ul n�gy g�lt l�tt az Eintracht Frankfurtnak. T�z �vet futballozott a vil�g legjobb csapat�nak sz�m�t� Real Madridban, s�t az 1962-es vil�gbajnoks�gon a spanyol v�logatottban is j�tszott. Ontotta a g�lokat, cseleivel elk�pr�ztatta a n�z�ket, �gyhogy n�pszer�s�ge �j haz�j�ban sem volt kisebb, mint itthon - ott is becenevet kapott, �gy lett Pusk�s "�csi"-b�l Canicetto Bum-Bum, azaz D�rg� �gy�.

P�lyafut�s�nak befejez�se ut�n edz�k�nt is sikeres volt a vil�g t�bb orsz�g�ban; G�r�gorsz�gban, Chil�ben, Egyiptomban, Sza�d-Ar�bi�ban �s Paraguayban dolgozott, kis �s nagy csapatokkal egyar�nt. 1993-ban r�vid ideig a magyar v�logatott sz�vets�gi kapit�nya is volt. Szakvezet�k�nt legnagyobb siker�t a g�r�g Panathinaikosszal �rte el, mely ir�ny�t�s�val bajnoks�got nyert, �s bejutott a BEK-d�nt�be.

1997-ben a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g Olimpiai �rdemrenddel t�ntette ki. 1997 elej�n M�nchenben az "�vsz�zad Labdar�g� G�l�j�n" a labdar�g�s t�rt�net�vel �s statisztik�j�val foglalkoz� n�met szervezet adatai alapj�n kit�ntett�k, mert - a Kispest, a Bp. Honv�d �s a Real Madrid sz�neiben - els� oszt�ly� bajnoki m�rk�z�seken � szerezte a legt�bb g�lt a vil�gon: 489-et.

1999-ben megkapta A magyar sport tiszteletbeli nagyk�vete c�met. 2001-ben a Magyar Olimpiai Bizotts�g v�dn�ks�g�vel a Nemzeti Sport �ltal rendezett szavaz�son a XX. sz�zad legjobb magyar f�rfi sportol�j�v� v�lasztott�k. 2002-ben az akkor 75 �ves Pusk�s, t�bbek k�z�tt ebb�l az aprop�b�l is r�la nevezt�k el a N�pstadiont, mely 2002 �prilis�t�l Pusk�s Ferenc Stadion n�ven szerepelt.

Eredm�nyei sportol�k�nt:

olimpiai bajnok (1952),
vil�gbajnoki ez�st�rmes (1954),
3x BEK-gy�ztes (1958-59, 1959-60, 1965-66),
2x BEK-ez�st�rmes (1961-62, 1963-64),
Vil�gkupa-gy�ztes (1960),
5x magyar bajnok (1949-50, 1950 �sz, 1952, 1954, 1955),
7x spanyol bajnok (1959-60, 1960-61, 1961-62, 1962-63, 1963-64, 1964-65, 1966-67),
2x spanyol kupagy�ztes (1957-58, 1961-62),
4x magyar g�lkir�ly (1947-48, 1949-50, 1950 �sz, 1953),
4x spanyol g�lkir�ly (1959-60, 1960-61, 1962-63, 1963-64),
2x BEK-g�lkir�ly (1959-60, 1961-62),
vil�gv�logatott (1963),
Eur�pa-v�logatott (1965),
az Aranylabda-szavaz�son m�sodik (1960)

Eredm�nyei edz�k�nt:

BEK-d�nt�s (1970-71),
2x g�r�g bajnok (1969-70, 1971-72),
g�r�g bajnoki d�nt�s (1978-79),
g�r�g kupad�nt�s (1978-79)

/Forr�s: www.madridista.hu/